DE:
Ki gondoskodik a többi gyermek előkerüléséről? Mert hogy jelenleg is száz körül jár az eltűnt kiskorúak száma. Arról nem is beszélve, hogy évenként 11 000 kiskorú eltűnését jelentik be.
Vannak az előkerítésükre irányuló törekvések a rendőrségen kívül is.
Ilyenek például a Csellengők műsor, vagy a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Sajnos ezek a kezdeményezések már az eltűnt gyerekek után kutatnak legtöbbször.
Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a megelőzés terén nem vagyunk éppen túlságosan előrehaladottak.
Talán az egyetlen esélyes megelőző tevékenység (jelölt) a D.A.D.A. program, de az sem igazán erről szól.
Kiknek kellene a megelőzésben aktívan szerepet vállalni? Egyáltalán mik a kiváltó okok?
Két jelenséget muszáj megkülönböztetnünk: a családból és az intézetből eltűnt gyerekek.
Az intézetekből sokkal több gyerek tűnik el, általában az ottani körülmények miatt. Itt alapvetően a nevelők feladatkörébe tartozna az eltűnések megelőzése, de nem véletlenül került feltételes módba. Ők ugyanis koránt sincsenek egyszerű helyzetben: egyszerre elég sok gyerekért felelnek és a körülményeken ők sem tudnak sokat változtatni.
Azok a gyermekek, akik a családjukból szöknek el, többnyire a nyomasztó családi légkör, vagy éppen az iskolai kudarcok miatt döntenek a menekülés mellett. Itt a szülőknek óriási felelősségük van. De rajtuk kívül a pedagógusoknak is.
Én szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy ne csak akkor essünk kétségbe, amikor már baj van, hanem ismerjük fel és előzzük meg az ilyen eseteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése