Divatsport, avagy mi lesz veled gyermeksereg?

Azt, hogy hogyan csináltak az egészséges életmódból divatot, már megfigyelhettük az elmúlt évek során. De nem csak az életmódból, hanem például zenéből, kertészkedésből, hobbikból is. Mondanom sem kell, hogy a különböző érdekek mellett óriási pénzek állnak a divathobbigyártás mögött is.
A kedvenc példám erre a tizenéves lányok körében felkapott Pony Klub Láz. Na, ebben igencsak sokan „szenvedtek-szenvednek”. Addig nincs is gond, ameddig csak nézegetik a cuki pacis cuccaikat, de ha valaki egy jót szeretne nevetni, az nézzen meg egy ilyen kis copfos fruskát, amikor először jár lovardában (természetesen cuki rózsaszín strasszos glitteres flitteres felszerelésben).  Az még mind semmi, hogy az első öt másodpercben fintorogva közli, hogy a ló büdös, de utána még lazán képes visítozva futkorászni a lovak körül. Ilyen esetekben két lehetőség merül fel, vagy integrálódik a lovas közösségbe, vagy előbb-utóbb felhagy a pacizással. De se baj, a lovas táborok szervezői nagyrészt belőlük élnek, akiket én becsülök a végtelen türelmükért. Ja és persze a multik is belőlük élnek, akik ezeket a cuki olcsó kínai cuccokat sulykolják a gyerekekre.

És van egy ezzel párhuzamos mánia, ami a fiúk körében gyűjti az áldozatait: foci. Itt a multik azzal próbálnak érvényesülni, hogy minél több használati tárgyra rányomtatnak valami focisat. Nekem ezzel csak az a problémám, hogy sokszor ezeket a sportolókat, akikre a gyerekek példaképként néznek, már csak az eladhatóságuk és nem a játékuk alapján ítélik meg.  Sokszor a legfelkapottabb játékosok éppen a legnyápicabb, színészkedők közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek legtöbbször nem kapnak megfelelő képet a sportról, inkább csak celebeket majmolnak. Amikor pedig ezek a gyerekek kimennek a pályára, hasonlóan fognak viselkedni ahhoz, mint amit a tévében láttak. Elképzelhető tehát, hogy ezek a gyerekek is ugyanúgy színészkednek, vagy szabálytalankodnak ahelyett, hogy becsületesen küzdenének. Pedig a sport nem kéne, hogy a csalásról szóljon, főleg nem kiskorban.
 

Gondolod, hogy mit gondol?

Érdekes jelenség a társadalom életében az egyéni véleménynyilvánítás szabadsága.Megyek az utcán és látom az embereket, ahogy rám néznek, rögtön tudom hogy az arcukra van írva minden, amit gondolnak. Néha értek egy pár jelet, de mindig is szerettem volna tudni, hogy vajon milyen lehet úgy végigmenni a járdaköveken, hogy az emberek nyitott könyvként vonulnak előtted. Vajon akarom én egyáltalán tudni, hogy ők mit gondolnak rólam, amikor először rám néznek? A saját kíváncsiságom, vagy a hiúságom nagyobb?

KOCKA Kinek mit jelent?

Egy kocka …         ami foglalkoztatja az egész Világot,
                               amiről híres Magyarország,
                               amit egy magyar építész talált fel,
                               ami összehozza és szórakoztatja emberek millióit.

Remélem kitalálta már mindenki, hogy Rubik Ernő híres találmányára, a Rubik kockára gondolok. Az a rejtély, ami tényeken alapul és rengetegen fáradoztak már a megfejtésén. Egy egyszerű maroknyi tárgy, mely mindenki agyát meg tudja dolgoztatni. Néha játék, máskor pedig jóval több annál. Van, akinek a mániája, és vannak, akiket összekovácsol. Van, akit felbosszant, vagy éppen megnyugtat. Kinek türelemjáték, kinek gyerekjáték. Kihívásokkal teli szórakozást is nyújthat.

A lényeg az, hogy mindenki számára mást és mást jelent. Pedig "csak" egy kocka.

A brit tudósok, avagy az orangutánok mélylélektana

Én szeretnék egyszer valóban ismerni egy brit tudóst és megkérdezni tőle, hogy mi készteti őket, ott azon a távoli szigeten arra, hogy teljesen felesleges információk tömkelegét zúdítsák a világhálón keresztül a nyakunkba. Egyáltalán ki az, aki ezért fizet nekik, és mi lehet ezzel a szándéka?
Úgy érzem, néha jobb lenne elmerülni a tudatlanság áldásos hatásaiban. Főleg, amikor azt szeretnék belém sulykolni, hogy a boldog orangutánok tovább élnek, és ez nekem jó.Valamint szörnyen letörtem, amikor megtudtam, hogy a birkák egoisták.
És igen, néha én is aggódok a klímaváltozás okozta következmények miatt, de nem hiszem, hogy fokhagymával kéne szerencsétlen teheneket etetni.
És akkor arról a katarzisról még nem is beszéltem, amit az okozott számomra, hogy megtudhattam, a brit tudósok 62%-a valójában nem is brit. De most őszintén: ki lepődik meg azok után, hogy tudjuk, hogy London népessége például nagyrészt bevándorlókból áll. Természetesen ezt is gondosan a brit tudósok kutatták fel -ezzel is próbálva másra kenni a sarat- csak azt felejtették el közölni, hogy ettől függetlenül mindez Angliában történik. Vagyis az angolok adnak ki pénzt olyan kutatásra is például, ami azt fejtegeti, hogy miért van veszélyben a városi VERÉBpopuláció.

Az, amiről mi azt sem tudjuk honnan vegyünk, keressünk: energia, pénz, idő. Ők ezeket lazán fecsérlik a Világ legfeleslegesebb kutatásaira. Kellemes és HASZNOS időtöltést kívánok nektek és nekik is!