Az előadás végén fél füllel hallottam panaszát: "Te, Dávid, ezek a gyerekek nem tudnak jegyzetelni!"
Belenéztem a füzetembe, és valóban csak pár kulcsszót írtam le, hogy majd azoknak utánanézzek.
Az én szempontom jelen esetben teljesen eltért az előadóétól.
Neki az volt a fejében, hogy a hallgatók majd most szépen jegyzetelni fognak, aztán megtanulják A-tól Z-ig, hogy a vizsgán leírhassák, mennyire okosak. És egy évtizede még ez teljesen rendben is lett volna ezzel a módszerrel. Én viszont ilyenkor mindig azt mérlegelem, hogy számunkra már szinte végtelen információ elérhető, és nekem azt kell minél tökéletesebbre csiszolnom, hogy milyen módszerrel tudok a leghatékonyabban rákeresni az információra, amikor szükségem lesz rá.
Egy ilyen gyorsan változó világban már nem engedheti meg magának az ember, hogy egyszer valamit jól megtanuljon. Dinamikus rendszerben gondolkodásra van szükség.
Ez egy reklámjogi előadás volt, de mire én az egyetemről kikerülök, hoznak újabb 15 rendeletet és nekem az akkori körülményekhez kell majd alkalmazkodnom. Tehát nem azt írtam le, hogy a jog jelen állás szerint mit tartalmaz, hanem hogy mely szervezetek foglalkoznak reklámjoggal, és kiknél tudok érdeklődni, mire keressek rá.
A jó hír, hogy sok előadó már alkalmazkodott a hallgatók új szokásaihoz. A prezentációk diái elérhetőek online, figyelmeztetnek, hogy nem kell túlkörmölni a dolgokat, inkább kérdezzük meg, ami minket érint és érdekel a témában.
És csak hogy megnyugtassak mindenkit: Azért tudunk még kézzel írni, jegyzetelni, csak ma már egyre kevesebbszer van rá szükségünk. Hiszen szinte minden menthető a technikai kütyükkel: hang, kép, videó. Sőt, sokszor már elég bediktálni, és az információt írott formában láthatjuk viszont.
